értem

• IPA^(key): [ˈeːrtɛm]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: ér‧tem

From -ért +‎ -em (possessive suffix).

értem

1. first-person singular of érte

   Synonym: (literary) érettem

   Mindent megtenne értem. ― He would do anything for me.

• értem, érted, érte, értünk, értetek, értük
• (emphatic) énértem, teérted, őérte, miértünk, tiértetek, őértük
• (archaic) érettem, éretted, érette, érettünk, érettetek, érettük
• (archaic, emphatic) énérettem, teéretted, őérette, miérettünk, tiérettetek, őérettük

ért +‎ -em (personal suffix)

értem

1. first-person singular indicative present definite of ért

   Értem, amit mondasz. ― I understand what you are saying.

• nem értem

ér +‎ -tem (personal suffix)

értem

1. first-person singular indicative past indefinite of ér
2. first-person singular indicative past definite of ér

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• értem (…) el, el … értem ― elértem ― elér
• értem (…) fel, fel … értem ― felértem ― felér
• értem (…) meg, meg … értem ― megértem ― megér
• értem (…) utol, utol … értem ― utolértem ― utolér
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.

The ér- stem of érik +‎ -tem (personal suffix)

értem

1. first-person singular indicative past indefinite of érik

• méret, mérte, méter, rémet, rétem