üzelmek

Hungarian

Etymology

űz (“to pursue”) +‎ -elem (noun-forming suffix) + -ek (plural suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈyzɛlmɛk]
  • Hyphenation: üzel‧mek

Noun

üzelmek

  1. (plural only, literary) machinations, corrupt practices
    Synonyms: cselszövés, machináció, fondorlat

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative — üzelmek
accusative — üzelmeket
dative — üzelmeknek
instrumental — üzelmekkel
causal-final — üzelmekért
translative — üzelmekké
terminative — üzelmekig
essive-formal — üzelmekként
essive-modal — —
inessive — üzelmekben
superessive — üzelmeken
adessive — üzelmeknél
illative — üzelmekbe
sublative — üzelmekre
allative — üzelmekhez
elative — üzelmekből
delative — üzelmekről
ablative — üzelmektől
non-attributive
possessive - singular
— üzelmeké
non-attributive
possessive - plural
— üzelmekéi
Possessive forms of üzelmek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. — üzelmeim
2nd person sing. — üzelmeid
3rd person sing. — üzelmei
1st person plural — üzelmeink
2nd person plural — üzelmeitek
3rd person plural — üzelmeik

Further reading

  • üzelmek in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.