bánatuk

Hungarian

Etymology

bánat (“sorrow”) +‎ -uk (“their”, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbaːnɒtuk]
  • Hyphenation: bá‧na‧tuk

Noun

bánatuk

  1. third-person plural single-possession possessive of bánat

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative bánatuk —
accusative bánatukat —
dative bánatuknak —
instrumental bánatukkal —
causal-final bánatukért —
translative bánatukká —
terminative bánatukig —
essive-formal bánatukként —
essive-modal bánatukul —
inessive bánatukban —
superessive bánatukon —
adessive bánatuknál —
illative bánatukba —
sublative bánatukra —
allative bánatukhoz —
elative bánatukból —
delative bánatukról —
ablative bánatuktól —
non-attributive
possessive - singular
bánatuké —
non-attributive
possessive - plural
bánatukéi —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.