közössége

Hungarian

Etymology

közösség +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøzøʃːeːɡɛ]
  • Hyphenation: kö‧zös‧sé‧ge

Noun

közössége

  1. third-person singular single-possession possessive of közösség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közössége —
accusative közösségét —
dative közösségének —
instrumental közösségével —
causal-final közösségéért —
translative közösségévé —
terminative közösségéig —
essive-formal közösségeként —
essive-modal közösségéül —
inessive közösségében —
superessive közösségén —
adessive közösségénél —
illative közösségébe —
sublative közösségére —
allative közösségéhez —
elative közösségéből —
delative közösségéről —
ablative közösségétől —
non-attributive
possessive - singular
közösségéé —
non-attributive
possessive - plural
közösségééi —

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.