közcélú

Hungarian

Etymology

közcél (“public purpose”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøst͡seːluː]
  • Hyphenation: köz‧cé‧lú
  • Rhymes: -luː

Adjective

közcélú (comparative közcélúbb, superlative legközcélúbb)

  1. public (of public purposes)
    közcélú szervezetek ― public organizations

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative közcélú közcélúak
accusative közcélút közcélúakat
dative közcélúnak közcélúaknak
instrumental közcélúval közcélúakkal
causal-final közcélúért közcélúakért
translative közcélúvá közcélúakká
terminative közcélúig közcélúakig
essive-formal közcélúként közcélúakként
essive-modal — —
inessive közcélúban közcélúakban
superessive közcélún közcélúakon
adessive közcélúnál közcélúaknál
illative közcélúba közcélúakba
sublative közcélúra közcélúakra
allative közcélúhoz közcélúakhoz
elative közcélúból közcélúakból
delative közcélúról közcélúakról
ablative közcélútól közcélúaktól
non-attributive
possessive - singular
közcélúé közcélúaké
non-attributive
possessive - plural
közcélúéi közcélúakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.