kertjeik

Hungarian

Etymology

kert +‎ -jeik (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɛrcɛjik]
  • Hyphenation: kert‧je‧ik

Noun

kertjeik

  1. third-person plural multiple-possession possessive of kert
    Ezek az ő kertjeik? ― These are their gardens?

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative — kertjeik
accusative — kertjeiket
dative — kertjeiknek
instrumental — kertjeikkel
causal-final — kertjeikért
translative — kertjeikké
terminative — kertjeikig
essive-formal — kertjeikként
essive-modal — kertjeikül
inessive — kertjeikben
superessive — kertjeiken
adessive — kertjeiknél
illative — kertjeikbe
sublative — kertjeikre
allative — kertjeikhez
elative — kertjeikből
delative — kertjeikről
ablative — kertjeiktől
non-attributive
possessive - singular
— kertjeiké
non-attributive
possessive - plural
— kertjeikéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.