korú

See also: koru, kōru, and körü

Hungarian

Etymology

kor (“age”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkoruː]
  • Hyphenation: ko‧rú
  • Rhymes: -ruː

Adjective

korú (not comparable)

  1. -age, of …… age, with a certain age
    azonos korú gyermekek ― children of the same age
    munkaképes korú lakosság ― working-age population

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative korú korúak
accusative korút korúakat
dative korúnak korúaknak
instrumental korúval korúakkal
causal-final korúért korúakért
translative korúvá korúakká
terminative korúig korúakig
essive-formal korúként korúakként
essive-modal — —
inessive korúban korúakban
superessive korún korúakon
adessive korúnál korúaknál
illative korúba korúakba
sublative korúra korúakra
allative korúhoz korúakhoz
elative korúból korúakból
delative korúról korúakról
ablative korútól korúaktól
non-attributive
possessive - singular		 korúé korúaké
non-attributive
possessive - plural		 korúéi korúakéi

Derived terms
Compound words
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.