megjelent

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡjɛlɛnt]
  • (file)
  • Hyphenation: meg‧je‧lent

Etymology 1

megjelenik +‎ -t

Verb

megjelent

  1. third-person singular indicative past indefinite of megjelenik

Participle

megjelent

  1. past participle of megjelenik:
    1. published
    2. (someone) present (somewhere)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megjelent megjelentek
accusative megjelentet megjelenteket
dative megjelentnek megjelenteknek
instrumental megjelenttel megjelentekkel
causal-final megjelentért megjelentekért
translative megjelentté megjelentekké
terminative megjelentig megjelentekig
essive-formal megjelentként megjelentekként
essive-modal — —
inessive megjelentben megjelentekben
superessive megjelenten megjelenteken
adessive megjelentnél megjelenteknél
illative megjelentbe megjelentekbe
sublative megjelentre megjelentekre
allative megjelenthez megjelentekhez
elative megjelentből megjelentekből
delative megjelentről megjelentekről
ablative megjelenttől megjelentektől
non-attributive
possessive - singular
megjelenté megjelenteké
non-attributive
possessive - plural
megjelentéi megjelentekéi

Noun

megjelent (plural megjelentek)

  1. (plural only) those present (somewhere)
  2. (plural only) those (that have been) published
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative — megjelentek
accusative — megjelenteket
dative — megjelenteknek
instrumental — megjelentekkel
causal-final — megjelentekért
translative — megjelentekké
terminative — megjelentekig
essive-formal — megjelentekként
essive-modal — —
inessive — megjelentekben
superessive — megjelenteken
adessive — megjelenteknél
illative — megjelentekbe
sublative — megjelentekre
allative — megjelentekhez
elative — megjelentekből
delative — megjelentekről
ablative — megjelentektől
non-attributive
possessive - singular
— megjelenteké
non-attributive
possessive - plural
— megjelentekéi

Etymology 2

meg- +‎ jelent

Verb

megjelent

  1. (transitive, archaic) Synonym of jelent, bejelent (“to report”)
  2. (reflexively, as megjelenti magát, with definite conjugation, archaic, of a dead person) to manifest itself, appear
    Synonym: (to haunt) kísért
Conjugation
Derived terms
  • megjelentés
  • megjelenthető

Further reading

  • (published; present): megjelent in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([archaic] to report; to haunt): megjelent in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.