merő

See also: mero, Mero, -mero, méro-, mero-, and mérő

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛrøː]
  • Hyphenation: me‧rő
  • Rhymes: -røː

Etymology 1

mer (“to dare”, [1]) +‎ -ő (present-participle suffix)

Participle

merő

  1. present participle of mer

Etymology 2

mer (“to ladle”, [2]) +‎ -ő (present-participle suffix)

Participle

merő

  1. present participle of mer
Derived terms

Etymology 3

From the same Proto-Ugric *merɜ-, *märɜ- (“to press, push; become narrow, contract”) stem as mered and merev[3] + -ő (present-participle suffix).

Adjective

merő (not generally comparable, comparative merőbb, superlative legmerőbb)

  1. (archaic) fixed, tight, tense, taut
  2. (attributively) mere, pure, downright, complete, sheer
    Synonyms: csupa, tiszta, színtiszta, puszta, teljes, (informal) komplett, (informal) nettó
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative merő merők
accusative merőt merőket
dative merőnek merőknek
instrumental merővel merőkkel
causal-final merőért merőkért
translative merővé merőkké
terminative merőig merőkig
essive-formal merőként merőkként
essive-modal — —
inessive merőben merőkben
superessive merőn merőkön
adessive merőnél merőknél
illative merőbe merőkbe
sublative merőre merőkre
allative merőhöz merőkhöz
elative merőből merőkből
delative merőről merőkről
ablative merőtől merőktől
non-attributive
possessive - singular		 merőé merőké
non-attributive
possessive - plural		 merőéi merőkéi
Derived terms
  • merőben (“completely, totally, entirely”)
  • merőn, merően (chiefly in merőn néz (“to stare intently”))

Adverb

merő (not comparable)

  1. downright, completely, utterly, purely, merely
    Synonyms: teljesen, tisztán, csupán, pusztán, csak, csakis, kizárólag, egyedül

References
  1. Entry #1806 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. Entry #1805 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  3. Entry #1810 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading
  • (present participle of mer (“to dare”)): merő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (present participle of mer (“to ladle”)): merő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (adjective or adverb): merő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.